Schwyzer kopó rövidlábú

A rövidlábú Schwyzer kopó a nagyobb Schwyzer kopónál lényegesen kisebb és arányaiban is eltérő kutya: téglalap alakú, kissé megnyúlt, de jól felépített testtel. A kanok marmagassága 35–43 cm, a szukáké 33–40 cm, a testtömeg 15–22, illetve 13–19 kg között alakul. A rövid lábak ellenére a kutya nem tacskó-alkatú: a test arányai enyhébb megnyúlást mutatnak, mint egy valódi rövidlábú fajtánál.

A füleket alacsonyan, szemvonal alatt tűzik, keskenyek, és legalább az orr hegyéig érnek, ami a fajta egyik jellegzetes vonása. A fej hosszúkás, nemes kifejezésű, a szemek sötétek és éberek. A test jól felépített, izmos, a mellkas mély, ami jó tüdőkapacitást biztosít a hosszú terepi munkához.

A szőrzet háromféle változatban fordulhat elő: sima-rövid, drótszőrű vagy kétrétegű. Az elismert színek közé tartozik a fehér-fekete alap ágás színnel, valamint más hasonló, kontrasztos mintázatok, amelyek terepen jól láthatóvá teszik a kutyát.

A rövidlábú Schwyzer kopó lelkes, kitartó, kiváló szimatú kis véreb, akiben ugyanaz a szenvedélyes vadászszellem él, mint nagyobb rokonában – csak kisebb csomagolásban. Barátságos, sosem agresszív természetű, ugyanakkor idegenekkel szemben tartózkodóbb, és dallamos hangjával kiválóan jelzi, ha valaki közeledik a házhoz.

Családjához erősen kötődik, és szereti a közelséget, de a szimatvezérelt viselkedés nála is dominál: ha egy érdekes nyomra bukkan, hosszan képes azt követni, közben megfeledkezve a környezetéről. Ez egy kisebb, nem megfelelően kerített kertben is gondot okozhat, hiszen a nyomát követve könnyen eltévedhet.

Más kutyákkal általában jól kijön, gyerekekkel türelmes és játékos, feltéve, hogy megkapja a napi mozgását. Kisebb állatokat, macskát, rágcsálót viszont erős prédaösztöne miatt zsákmányként kezelheti, ezért velük együtt tartása nem javasolt gondos szocializáció nélkül.

Kis mérete ellenére a rövidlábú Schwyzer kopó komoly mozgásigénnyel rendelkezik: napi legalább 45 perc, ideálisan több, valódi, szimatozásra épülő aktivitás szükséges számára. Mivel eredendően lassabb tempóban, de hosszan dolgozik a nyomon, a séták során rendszerint alaposan megszaglássza a környezetét, ami természetes része a fajta mozgásformájának.

Egy bekerített kert nagy segítség, de nem helyettesíti a napi valódi sétákat és szimatozási lehetőségeket. Póráz nélküli futtatás csak biztonságos, zárt területen ajánlott, mert egy felfedezett nyom hosszú időre lekötheti a figyelmét.

Mozgásigény hiányában a kutya nyugtalanná, hangossá, akár rombolóvá is válhat. Rendszeres, tartalmas foglalkoztatással viszont kiegyensúlyozott, nyugodt házi társ.

A fajta értelmes, gyorsan felfogó kutya, de a hajtó vadászat hagyománya miatt határozott, akár makacs jellemet is örökölt. A kis méret ne tévesszen meg senkit: a rövidlábú Schwyzer kopó nem tekinti magát „kis kutyának”, és határozott, következetes vezetést igényel a kiképzés során.

A pozitív megerősítésen alapuló, rövid, változatos gyakorlatok sokkal jobban működnek nála, mint a monoton ismétlés vagy a kemény bánásmód. Fontos a korai, széles körű szocializáció, különösen ha más háziállatokkal is együtt fog élni, valamint az alapengedelmesség (visszahívás, „marad”) sokszori gyakorlása.

Tapasztalt, türelmes gazdival a fajta megbízható társsá válik, de a kopófajták gondolkodásmódját nem ismerő kezdő gazdik számára a makacssága kihívást jelenthet.

A szőrápolás változattal (sima, drótszőrű vagy kétrétegű szőrzet) mind kissé eltér, de általánosságban egyszerű fajtáról van szó: heti egy alkalommal történő kefelés természetes bristles vagy puha szőrme-kefe használatával elegendő. Fürdőre csak néhány havonta van szükség, a fajta nem hajlamos erős szagra.

Kritikus pont a hosszú, lelógó fülek gondozása: a fajta kifejezetten hajlamos fülgyulladásra, ezért heti rendszerességgü ellenőrzés és szükség szerinti tisztítás ajánlott. A karmokat és szőrzet apróbb, nyírott részeit (drótszőrű változatnál) rendszeresen kell rendezni.

A drótszőrű változat időnként szükségessé teheti a szakszerű szőrzetrendezést (trimmelést), de ez sem gyakori, komplikált feladat – összességében a fajta alacsony ápolási igényűnek számít.

A rövidlábú Schwyzer kopó általában szilárd egészségnek örvend, a várható élettartama 13–15 év, ami a fajta jó alkati egészségét tükrözi. Legjelentősebb kockázati területe a hosszú, lelógó fülekből fakadó fülgyulladásra való hajlam, amit rendszeres ellenőrzéssel jól lehet kezelni.

Mivel rövid lábakkal rendelkezik, a vásárlás előtt érdemes rákérdezni a tenyésztőnél az ízületekre és a gátra vonatkozó szűrési eredményekre, bár a fajta nem számít kifejezetten chondrodysztrófiás (túl rövid lábú) alkatnak, mint például a tacskó.

• Fülgyulladás a lelógó fülek miatt – a leggyakoribb probléma

• Könyökízületi dysplasia

• Csípőízületi dysplasia – ritkábban, de előfordulhat

A rövidlábú Schwyzer kopó kis-közepes testútömege (15–22, illetve 13–19 kg) miatt a táplálékköltsége mérsékeltebb, mint egy nagytestű kutyafajtánál, de aktivitási szintje miatt érdemes aktív/munkakutya-tápot választani, ami valamelyest drágább az átlagos teljőértékű tápoknal.

A hosszú fülekből fakadó fülgyulladások kezelése visszatérő állatorvosi kiadást jelenthet, ezért érdemes megfontolni egy kutyabiztosítást, ami hosszab távon csökkentheti a kezelési költségeket. A drótszőrű változat esetenként szakszerű szőrzetrendezést igényelhet, ami kisért további tételt jelent.

Az alapvető fenntartási költségek (éves védőoltások, parazita elleni kezelések, rendszeres kontroll) egy kis-közepes testű, egészséges kutyánál megszokott szinten mozognak.