Basset Bleu de Gascogne

A fajta magassága a Fajtakalauz adatai szerint kanoknál 35–40 cm, szukáknál 34–38 cm a marnál, testsúlyuk pedig 18–23, illetve 16–22 kilogramm között mozog – ez egy közepes testű, de meglepően nehéz csontozatú kopó, nem egy törékeny, alacsony testű kutyus.

A legszembetűnőbb ismertetőjegye a szőrszíne: fekete-fehér szőrszálak keverednek úgy, hogy a testen palakék, "kékesszürke" hatást adnak, a fejen jellemzően fekete foltokkal, a szem fölött, az arcon, a lábakon és a farok alatt pedig vörösesbarna (tan) jegyekkel. A szőr rövid, sűrű, de nem túl finom szálú – ápolása ebből a szempontból egyszerű.

A fej hosszú, enyhén domború koponyával, fekete, nagy orral, és a fajta egyik legfeltűnőbb tulajdonságával: finom, csigásan befelé görbülő fülekkel, amelyek jellemzően túlérnek az orr vonalán. A test hosszú, jól alátámasztott háttal, mély, hosszú mellkassal, amely az elülső lábak könyökvonala alá ér. Mozgása kiegyensúlyozott és könnyed, a hátsó láb erőteljes hajtóerejével.

A Basset Bleu de Gascogne leírásában két, első pillantásra ellentmondó szó szerepel egymás mellett: bátor és tartózkodó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vadászmezőn vagy szagnyomon határozott, kitartó, kockázatot is vállaló kutya, otthon viszont inkább csendes, figyelő, kifejezetten a saját családjához kötődő jelenség – idegenekkel szemben tartja a távolságot, sosem agresszíven, csak érdeklődés nélkül.

Az orra, nem a gazdi hangja irányítja a napját. Ha egy nyúl- vagy vadnyom keresztezi az útját sétán, a Basset Bleu de Gascogne pillanatok alatt "kikapcsol" a környezetből, és a hangos, zengő csaholásával jelzi, hogy nyomon van – ez a viselkedés kertben, kerítés nélkül különösen veszélyes, mert a kutya képes órákra is nyomon menni, mielőtt visszatér.

Falkakutyaként nevelték ki, ezért más kutyák társaságát általában jól viseli, sőt igényli is – egyedül tartva, társ nélkül gyakran unatkozik és destruktívabbá válik. Gyerekekkel türelmes, nyugodt természetű, bár a mély hangja és a néha váratlan "elkalandozó" viselkedése miatt kisgyerekes családoknak érdemes felügyelni a közös játékot.

Otthon meglepően nyugodt tud lenni napi mozgás után – nem az a fajta, amelyik állandóan pörög a lakásban, inkább hosszan pihen egy jó séta vagy szagkeresés után, majd újra "bekapcsol", amint kimennek a szabadba.

A The Kennel Club fajtaleírása szerint a Basset Bleu de Gascogne napi több mint 2 óra mozgást igényel – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy rövid, körüli sétával ez a fajta nem elégszik meg, és hosszú távon frusztrált, hangos, esetleg destruktív viselkedéssel jelzi, ha kevesebbet kap a szükségesnél.

Mivel eredetileg gyalogosan követett falkakopóként dolgozott, a Basset Bleu de Gascogne a hosszú, kitartó tempójú sétákat és a biztonságosan kerített területen történő szagkeresést szereti igazán – nem a rövid, intenzív labdázást, inkább az egyenletes, órákig tartó gyaloglást. Emiatt a Kennel Club is kifejezetten vidéki, nagy kertes ingatlanhoz és aktív életmódhoz ajánlja a fajtát, városi lakás és az ehhez társuló rövid séták helyett.

Pórázt lazítani vagy szabadon futtatni csak biztonságosan bekerített területen érdemes: erős szaglása és a nyomkövető ösztöne miatt egy elkapott illat pillanatok alatt elviheti a kutyát hallótávolságon túlra, és a hívásra sem feltétlenül reagál, amíg a nyomot követi.

Kifejezett, fajtaspecifikus taníthatósági adatot a hivatalos fajtaleírások nem közölnek a Basset Bleu de Gascogne-ról, de a fajta viselkedése jól illik a francia kopófajták általános mintázatába: önálló gondolkodású, a saját orrának hisz előbb, mint a gazdi parancsának, ezért a hagyományos, "azonnal engedelmes" kutyák képéhez szokott gazdikat könnyen csalódás érheti.

Ez nem azt jelenti, hogy taníthatatlan – inkább azt, hogy más motivációra épít, mint egy border collie vagy egy retriever. Rövid, játékos, jutalomalapú (étel- vagy dicséret-motivált) gyakorlatok, sok ismétlés és végtelen türelem szükséges hozzá, különösen a visszahívás betanításához, amely a legtöbb kopófajtánál, így ennél is, a legnehezebben rögzülő parancs.

Kezdő kutyatulajdonosoknak ezért érdemes már kölyökkortól, szocializációs csoportban vagy kopófajtákkal tapasztalt oktatóval dolgozni. A konzisztencia, a napi rövid gyakorlások és a türelem sokkal messzebbre vezetnek, mint a keménység – ez a fajta nyomás alatt inkább bezár, mint együttműködik.

A The Kennel Club ajánlása szerint a Basset Bleu de Gascogne heti egyszeri kefélést igényel – ez a rövid, sűrű szőrének köszönhetően valóban elég is a legtöbb esetben, bár ez a fajta rendszeresen, egész évben szőrét veszíti, nem csak szezonálisan, ezért a heti kefélés inkább rendszeres rutin, mint alkalmi tisztogatás.

A hosszú, csüngő fülek külön figyelmet érdemelnek: hetente célszerű ellenőrizni és szükség esetén tisztítani őket, mert a rossz szellőzésű fülcsatorna hajlamosít a fülgyulladásra, különösen ha a kutya gyakran jár nedves, füves terepen szagot keresni. A körmöket rendszeresen, kb. havonta kell rövidíteni, ha a kutya nem koptatja el természetes módon kemény talajon séta közben.

Fürdetni csak szükség esetén érdemes, a túl gyakori fürdetés kiszáríthatja a bőrét. Összességében a Basset Bleu de Gascogne ápolási igénye alacsony-közepes szintű: nem igényel trimmelést vagy szalonlátogatást, a heti kefélés és a fülek/körmök rendszeres kontrollja elegendő ahhoz, hogy a szőre és bőre egészséges maradjon.

A The Kennel Club Fajta Megfigyelési (Breed Watch) rendszerében a Basset Bleu de Gascogne az úgynevezett "1. kategóriába" tartozik, ami azt jelenti, hogy a testfelépítésével kapcsolatban nincs olyan, bírók által rendszeresen jelzett aggály, mint sok más, extrémebb testalkatú fajtánál. Fajtaspecifikus genetikai tesztcsomag jelenleg nem elérhető rá, a Kennel Club inkább a tenyésztésben a genetikai sokféleség megőrzését hangsúlyozza, mint egy konkrét betegség kiszűrését.

Ettől függetlenül, mint minden hosszú testű, rövid lábú (kondrodisztrófiás testalkatú) kopófajtánál, a gerinckorongok idő előtti kopása és a porckorongsérv (IVDD) kockázata ennél a fajtánál is magasabb lehet, mint egy átlagos, hosszú lábú kutyánál – ez a testfelépítésből, nem egy konkrét, dokumentált fajtahibából ered, ezért érdemes elkerülni a túlzott ugrálást, lépcsőzést és a túlsúlyt, amely tovább terheli a gerincet.

A hosszú, csüngő fülek miatt a fülgyulladás visszatérő probléma lehet, ha a fülek nem kapnak rendszeres tisztítást, a kopófajtákra jellemző erős étkezési motiváció miatt pedig könnyen elhízhat, ha a mozgásigénye és az étrendje nincs összhangban. Felelős tenyésztőnél érdemes rákérdezni a szülők ízületi és szemvizsgálati eredményeire, még ha nincs is rá kötelező, fajtaspecifikus tesztcsomag.

• Porckorongsérv (IVDD) és gerincproblémák a hosszú test és rövid lábak miatt

• Fülgyulladás a hosszú, csüngő fülek rossz szellőzése miatt

• Elhízás, ha a mozgás és az étrend nincs egyensúlyban

• Csípő- és egyéb ízületi problémák, mint sok közepes-nagy testű kopófajtánál

Mivel a Basset Bleu de Gascogne Magyarországon még ritka fajtának számít, egy fajtatiszta kölyök beszerzése jellemzően nehezebb és költségesebb feladat, mint egy elterjedt fajtánál – kevés hazai tenyésztő van, sokszor külföldről, jellemzően Franciaországból kell kutyát hozni, ami az árban és a szállítási költségekben is megjelenik.

A napi fenntartás nem tartozik a legdrágább kategóriába: a szőre rövid, ápolása alacsony költségű, nincs rendszeres kutyakozmetikai igény, viszont a mérete és a kopófajtákra jellemző jó étvágya miatt a takarmányozási költség a kisebb testű fajtákénál magasabb. Egy biztonságosan bekerített kert vagy udvar – ami ennél a fajtánál nem luxus, hanem alapkövetelmény a szökés elleni védelem miatt – szintén számottevő egyszeri kiadás lehet, ha még nincs meg.

Az egészségügyi kiadások oldalán érdemes számolni a rendszeres fülápolással és a testfelépítéséből fakadóan hosszabb távon esetlegesen felmerülő ízületi vagy gerincproblémák vizsgálati és kezelési költségeivel. Biztosítás felvételekor érdemes rákérdezni, hogy az adott biztosító ismeri-e egyáltalán a fajtát, mivel ritkasága miatt nem minden hazai biztosító sorolja be alapból a hound-kategóriákba.