Stájer drótszőrű kopó

Közepes méretű, erős izomzatú kopófajta: a kanok marmagassága 48-56, a szukáké 45-51 centiméter, testsúlyuk a kanoknál 16-20, a szukáknál 15-18 kilogramm körül alakul. A standard szerint az általános megjelenés komoly, de nem vad, ami összecseng a fajta higgadt, mégis céltudatos munkastilusával.

A koponya enyhén dombú, jól fejlett nyakszirtdudorral, a stop tisztán látható, de nem túlzott. A pofa erős, egyenes, nem lelógó ajkakkal, az orr fekete. A szemek barna íriszűek, a fülek nem túlzottan nagyok, finom szőrzettel, laposan a fejhez simulva.

A szőrzet a fajta nevét adó jellegzetesség: durva, fénytelen, kemény tapintású, borzas hatást nem keltő bunda, ami a fejen rövidebb, és jellegzetes bajuszt formáz. A szín vörös vagy őzbarna, fehér mellfolttal, ami megengedett. A farok közepes hosszú, erős tőnél, enyhe sarló formában hordva, az alsó részén durvaszőrű bojtozattal, de dús, hosszú toll (feathering) nélkül.

A stájer drótszőrű kopót a standard szenvedélyes, kitartó vadászkutyának írja le, amely megszálltaként csahol munka közben, és szilárd, eltoszthatatlan nyomkövető. Ez a leírás pontosan visszaadja a fajta lényegét: nem egy passzív, kanapén hevergeső kutya, hanem egy céltudatos, feladat közben szinte megszállott munkakutya.

Otthon, a családjával ugyanakkor kiegyensúlyozott és ragaszkodó természetű, bár a fajta többé-kevésbé fenntart otthon is egyfajta komolyságot, ami különbözik sok más, lázasan játékos vadászkutyától. Idegenekkel szemben általában tartózkodó, de nem ijedős vagy agresszív – inkább egyfajta higgadt éberség jellemzi.

Gyerekekkel való kapcsolatáról kevés részletes információ áll rendelkezésre, hiszen a fajta többsége vadászgazdaságokban, nem tipikus családi környezetben él – általánosságban elmondható, hogy a kopófajtákra jellemző türelem és stabilitás itt is megvan, de a fajta elsődlegesen munkakutyaként, nem családi társként lett kifejlesztve. Más kutyákkal, különösen falkában, jól együttműködik, mert a vadászat során gyakran több kopóval együtt dolgozik.

A nyomkövetési ösztön olyan erős nála, hogy egyszer megcsapott vadszag esetén gyakorlatilag minden más ing gerre süketülhet – ezt érdemes komolyan venni, ha a kutya lakóhelye közelében vad is előfordul.

Ez egy kifejezetten munkaközpontú, hegyi terepen való kitartó vadászatra tenyésztett kopófajta, aminek napi több órás, valódi fizikai terhelésre van szüksége. A rövid, sík terepen tett séták messze nem elegendőek számára – ideális esetben változatos, dombos vagy hegyes terepen kapja meg a mozgását, ahol szabadon szimatolhat és felfedezhet.

Pórázról való leengedése csak biztonságosan lehatárolt, ellenőrzött területen javasolt, mert egy felcsapott vadnyom szinte biztosan felülírja a hívásra való reaglást – ez egyszerűen a fajta munkára való kifejlesztésének közvetlen következménye, nem enged elmesség kérdése.

Ez a fajta elsősorban aktív vadászok vagy hegyváidéki, valóban sok terepmozgást biztosító gazdák számára ideális. Lakótelepi, kevés mozgást biztosító környezetben ez a kutya hosszú távon boldogtalanná és nehézkezelhetővé válhat.

A stájer drótszőrű kopó fókuszált, elhivatott munkakutya, de a tanítása nem ugyanaz, mint egy engedelmességi versenyre kifejlesztett fajtáé. Nyomkövetésre és hangadásra természetes könnyedséggel motiválható, ezekre a képességeire generációkon át szelektálták.

Az általános engedelmesség, különösen a hívásra jövetel szabad terepen, sokkal nehézebb feladat – ez számos kopófajtára jellemző, és a stájer drótszőrű kopó sem kivétel. Következetes, türelmes, jutalomalapú kiképzéssel az alapenged elmesség megtanítható, de a tökéletes hívás realisztikus elvárásként csak bekerített vagy ellenőrzött területen érdemes elképzelni.

Kezdő kutyatartóknak ez a fajta inkább kihívást jelent, hiszen kifejezetten specifikus, vadászati célra tenyésztett munkakutyáról van szó, nem általános családi társról. Tapasztalt, vadászkutya-tartásban jártas gazdi kezében viszont kiválóan teljesítő, elhivatott partner.

A durva, kemény tapintású szőrzet viszonylag igénytelen a mindennapokban: heti egy-két alkalommal elég kefélni, hogy eltávolítsák a kihullott szőrszálakat és a terepen felszedett gallyakat, bojítókat. Fürdetésre csak alkalomszerűen, látható szenny észlelésekor van szükség.

Vadászatot követően érdemes részletesen átvizsgálni a kutya szőrzetét és bőrét, mert a durva terepen könnyen bekerülhet kullancs, kisebb sérülés vagy tüske. A lapos, közepes méretű fülek is rendszeres ellenőrzést igényelnek, különösen erdős, bokros terepen való munka után.

Körmök, fogak ápolása a szokásos rendszerességgel javasolt, bár egy rendszeresen köves, hegyi terepen mozgó kutya körme természetes módon is jobban kop hat, mint egy lakáskutyáé.

A stájer drótszőrű kopó rusztikus, munkára tenyésztett fajtaként általánosságban robusztus egészségnek örvend, ami a 12-14 éves várható élettartamban is tükröződik. A fajta viszonylag kis létszámú, szűk földrajzi területen tenyésztett populáció, ezért részletes, nagy mintán alapuló egészségügyi statisztikák kevésbé állnak rendelkezésre róla, mint a népszerűbb fajtáknál.

Ami általánosságban elmondható hasonló felépítésű, aktív kopófajtákról, hogy a csípőízületi dysplasia és a hosszú, lelógó fülekhez kapcsolódó fülgyulladás nála is előfordulhat, bár a fajta fülei kevésbé hosszúak, mint sok más kopóé. Az intenzív, hegyi terepen végzett munka miatt az ízületek és a lábak sérülése, különösen a talppárna sérülése vagy karcolása, gyakoribb kockázat lehet, mint sok lázasan szabályozott terepen dolgozó fajtánál.

• Csípőízületi dysplasia – aktív, közepes-nagy testű munkakutyáknál általános kockázat

• Fülgyulladás, különösen nedves, sáros terepen végzett munka után

• Talppárna-sérülések és karcolások a durva, köves hegyi terepen való rendszeres munka miatt

Egy megbízható, tapasztalt tenyésztőtől származó kölyök esetén érdemes rákérdezni a szülők csípőízületi állapotára, hiszen a fajta viszonylag kis populációja miatt a felelős tenyésztés különösen fontos szerepet játszik az egészséges utánpótlás biztosításában.

A tartási költségek egy közepes testű, kifejezetten aktív munkakutyához igazodnak: a 15-20 kilogrammos testsúly és a magas napi energiafelhasználás miatt a minőségi, aktív kutyáknak szánt táp havi költsége magasabb lehet, mint egy hasonló méretű, de nyugodtabb fajtánál.

Mivel a fajta Ausztrián kívül, így Magyarországon is kifejezetten ritkának számít, kölyök beszerzése többnyire külföldi tenyésztőtől, hosszabb várólista mellett lehetséges, ami extra utazási költséget is jelenthet. Az állatorvosi ellátás terén érdemes olyan rendelőt választani, amely tapasztalt kopófajták kezelésében, mert a fajtaspecifikus tanácsadás itthon korlátozott lehet.

Aki vadászatra használja a kutyát, annak számolnia kell a vadászfelszerelés – GPS-nyomkövető nyakörv, terepre alkalmas hám, esetleg vadnyom-tanfolyamok – költségével is. Biztosítás, oltások és féreghajtás terén egy átlagos közepes testű kutyáéval megegyező költségekre lehet számítani.