Labrador tartása: etetés, mozgás és az elhízás megelőzése

Ismerős a jelenet? A tál már üres, a labrador pedig úgy néz rád, mintha három napja nem evett volna. Ez a fajta szinte mindenkit levesz a lábáról a barátságosságával, és ritkán lehet nemet mondani neki. A tartása nem bonyolult, de egy dologban eltér a legtöbb kutyától: az étvágya gyakran nagyobb, mint amennyit a szervezete jól elbír.

Ebben az útmutatóban végigmegyünk a labrador mindennapjain. Megnézzük, mennyit és hogyan érdemes etetni, mennyi mozgás kell neki, és hogyan veheted észre időben, ha a kutyád hízni kezd. Ha még csak a fajtát választod, először nézd meg a labrador retriever adatlapját.

Miért hízik olyan könnyen a labrador?

A kutyák elhízása nem labradorspecifikus gond. A fejlett országokban a vizsgálatok szerint a kutyák 34–59 százaléka érintett, és a túlsúly többek között az ízületeket, a szívet és az élettartamot is megterheli. A labrador ebben mégis az élmezőnyben van, és erre van tudományos magyarázat is.

A POMC-gén és a „soha nem laktam jól” érzés

Cambridge-i kutatók 2016-ban a Cell Metabolism folyóiratban közölték, hogy a labradoroknál előfordul a POMC nevű gén egy változata (egy 14 bázispárnyi hiány). Ez a gén a jóllakottság érzésében játszik szerepet. A változatot hordozó kutyák átlagosan nagyjából 2 kilóval nehezebbek voltak, és az étel iránti motivációjuk is erősebb volt.

A vizsgált 411 családi labrador körülbelül 23 százalékánál mutatták ki a változatot. A vizsgált 81 segítőkutya közül 76-nál volt meg, valószínűleg azért, mert a jól tanítható, jutalomra éhes kutyákat szívesebben választják erre a munkára.

Ebből a gyakorlatban három dolog következik:

• A kéregetés nem azt jelenti, hogy a kutya éhes. Sok labradornál ez genetikai beállítottság.

• Nem rossz gazdi vagy, ha a kutyád állandóan kajál. Viszont neked kell kézben tartani az adagot, mert ő nem fogja.

• A POMC nem betegség, hanem hajlam. A tápadagolással és a mozgással jól kezelhető.

Miért éri meg a „karcsú” labrador?

Az egyik leismertebb kutatásban 48 labradort követtek végig az életük során. A párba állított testvérek egyike szabadon ehetett, a másik 25 százalékkal kevesebbet kapott ugyanabból a tápból. A karcsúbban tartott kutyák medián élettartama 13 év volt, a másik csoporté 11,2 év, vagyis 1,8 évvel hosszabb. Az ízületi gyulladás is később jelentkezett náluk.

Ez kutatási elrendezés volt, nem etetési terv, és nem azt jelenti, hogy a kutyádat éheztetni kellene. A tanulság az, hogy a mérsékelten karcsú testalkat hosszabb és mozgékonyabb éveket adhat. A fajta várható élettartama egyébként 10–12 év, így minden egyes év számít.

Mennyit és mit etess a labradorral?

A pontos adag kutyánként eltér, mert számít az életkor, a mozgás, az alkat és a táp energiatartalma. A zsák hátoldalán lévő etetési ajánlás ezért csak kiindulópont: átlagos kutyára készült. A valódi iránytű a kutyád testalkata (erről lejjebb írunk).

Néhány szabály, ami a legtöbb labradornál bevált:

• Mérj, ne szemmel adagolj. Konyhai mérleggel vagy mérőpohárral dolgozz. Egy „jó nagy marék” könnyen kétszerese a kelleténél.

• Válassz nagytestű kutyáknak való tápot. A labrador nagytestű fajta, és az ízületeit hosszú távon is érdemes kímélni.

• Szabályos étkezési rend. Felnőtt kutyáknál általában a napi két étkezés elterjedt, kölyköknél több, kisebb adag szokás. Az étrend pontos kialakításához kérd az állatorvos vagy a tápanyag-szaktanácsadó segítségét.

• A jutalomfalat is étel. Egy gyakran hallott ökölszabály szerint a napi energia nagyjából tizedénél ne legyen több a nasi. Tréninghez legjobb a napi tápadag egy részét használni.

• Az asztali maradék sem ingyen van. Egy darab sajt vagy kolbász egy kistestű kutyának is soknak számít, egy labradornak pedig könnyen rutinná válik.

Kölyök, kamasz, felnőtt

A labrador magassága nagyjából 6–12 hónapos korra éri el a felnőtt méretet, de testben még akár két éves koráig is „feltölt”. A növésben lévő kutyát ezért különösen fontos nem túletetni: a gyorsan hízó kölyök ízületei sokkal nagyobb terhelést kapnak. Kérd ki az állatorvos véleményét a kölyökkori adagolásról és a táp típusáról.

Mennyi mozgás kell egy labradornak?

Átlagosan napi 1–2 óra aktív mozgás ajánlott: séta, labdázás, apportírozás és lehetőség szerint úszás. A fajta vízimunkára lett kitenyésztve, ezért sok labrador számára az úszás maga a boldogság.

A mozgásigény viszont vonalanként eltér:

• A munkavonalból (field) származó kutyák állóképessége szinte kifogyhatatlan, nekik ennél több is kellhet.

• A kiállítási vonalból (show) származók általában nyugodtabbak, de nekik is rendszeres terhelés kell.

Ezt érdemes már a tenyésztőnél tisztázni, mert a két típus hétköznapjai nagyon különbözhetnek.

A kamasz labrador és az ízületek

Kölyökkorban kerüld a túlterhelést, például a hosszú, monoton futást és a sok lépcsőzést. A nagytestű fajták ízületei lassan fejlődnek, és ami egy felnőtt kutyának egészséges edzés, az egy növésben lévő kölyöknek sok lehet. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg az állatorvost vagy a kutyaiskola oktatóját.

A fej is kell, hogy fáradjon

A labrador kiváló szaglású, ezért a szellemi munka legalább annyit számít, mint a séta. Egy jó szimatjáték sokszor jobban lefáraszt, mint egy újabb kör a parkban. Ha nem tudod, hol kezdd, a szimatmunka kezdő gyakorlatai otthon és sétán jó kiindulópont. A mozgáshiány és az unalom ráadásul nemcsak hízáshoz, hanem rágáshoz, ásáshoz és ugatáshoz is vezethet.

Egy óvatossági megjegyzés: a nagytestű, mély mellkasú kutyáknál létezik a gyomortágulat-csavarodás veszélye. Az intenzív játékot ezért sokan kerülik közvetlenül az evés előtt és után, de a javaslatok megítélése eltérő, ezért kérdezd meg az állatorvosodat. Ha a kutyád hasa feszes, puffadt, és eredménytelenül hányingere van, azonnal vidd állatorvoshoz.

Hogyan ellenőrizd otthon, hogy jó súlyban van?

A mérlegen látott szám kevés, mert egy izmos, nagyobb csontozatú labrador természetesen nehezebb lehet. A fajtaleírásunk szerint a labrador kanok általában 29–35 kg, a szukák 24–29 kg között mozognak, de ez csak támpont. Az állatorvosok által használt testkondíciós pontozás (BCS, 9 pontos skála) sokkal megbízhatóbb. Az ideális érték 4–5 pont.

Három dolgot ellenőrizz:

1. Bordák: vékony zsírréteggel fedve, enyhe nyomással könnyen kitapinthatóknak kell lenniük.

2. Derék: felülről nézve a bordák mögött látszódnia kell egy bemélyedésnek.

3. Has: oldalról nézve a has a mellkastól hátrafelé felhúzott legyen.

Ha a bordákat már nyomással is alig találod, és a derék eltűnt, a kutya valószínűleg túlsúlyos. A skálán az ideális fölött minden egyes pont nagyjából 10–15 százalékkal több testzsírt jelent.

🐾 PRAKTIKUS TIPPEK

• Havonta egyszer „tapogasd végig” a kutyádat. A bunda sokat elrejt, a kéz viszont nem csal. Ha a bordák felett egyre vastagabb a réteg, csökkentsd az adagot, és kérj tanácsot az állatorvostól.

• Használj lassító tálat vagy keresgélős etetést. A falánk labrador így nem nyeli le egy perc alatt az adagját, és közben szellemileg is dolgozik.

• Egyezzetek meg a családban. Ha mindenki „csak egy keveset” ad, a nap végére könnyen eltűnik a kutya napi nasiadagja. Írjatok fel egy közös táblázatot, ki mit adott.

• Fürdés után szárazra törölt fül. A lógó fül alatt úszás után megmaradhat a nedvesség, ami fülgyulladásra hajlamosít.

Mit tegyél, ha már túlsúlyos a kutyád?

Ne kezdj önállóan szigorú diétába. A hirtelen drasztikus csökkentés megterheli a kutyát, és könnyen visszahízik. A helyes lépés ez:

1. Állatorvosi vizsgálat. A súlygyarapodásnak lehet más oka is (például hormonális), ezt ki kell zárni.

2. Közös fogyókúrás terv. Az állatorvos meghatározza a célsúlyt, az adagot és a megfelelő tápot.

3. Fokozatos mozgás. Az ízületeket kímélő tevékenységgel kezdj, például hosszabb sétával vagy úszással. A futást és az ugrálást hagyd későbbre.

4. Következetesség. A labrador a legkisebb réseken is átlát, ha egyszer eltér a szabálytól valaki a családból.

A labrador tartása három dolgon múlik: mért adag, napi mozgás és szellemi elfoglaltság. A fajta hajlamos a túlevésre, ezért neked kell kézben tartanod az étrendjét, de cserébe egy hosszú, aktív életet kaphatsz. Havonta ellenőrizd a bordákat és a derekat, a jutalomfalatot számold bele a napi adagba, és ha elhízás gyanúja merül fel, először mindig az állatorvoshoz fordulj.

Ha még a labrador és a golden retriever között hezitálsz, olvasd el a labrador vagy golden retriever: különbségek családoknak összehasonlítást is.